Az A-vitamin hiánya a mai napig az egyik leggyakoribb hiánybetegség a világon, ami több millió ember életére van kihatással. Ennek ellenére elterjedt, hogy terhesség ideje alatt vigyázni kell vele, mert magzatkárosító hatású. Ebben a cikkben részletesen elemezzük, hogy mi vezetett ehhez a megállapításhoz, és mit tehetünk annak érdekében, hogy a születendő gyermekünk biztosan ne szenvedjen hiányt belőle, de a többlet miatt se kelljen aggódnunk.   

Az A-vitamin szerepe a magzat fejlődésében

Sokan a terhességgel kapcsolatban kizárólag az A-vitamin veszélyeit hangsúlyozzák, miközben elfelejtik megemlíteni, hogy az egyik legfontosabb vitaminnak számít a megfelelő növekedéshez és az egészséges fejlődéshez, ami már az embrió számára is nélkülözhetetlen.(1)

Fontos a szem fejlődéséhez és annak egészségéhez, míg a hiánya kezdetben látásproblémákat okozhat, idővel akár vaksághoz is vezethet.(2)

Az A-vitamin az egészséges csontok és fogak fejlődéséhez is kulcsfontosságú,(3) illetve védi a bőrt és a nyálkahártyákat a sérülésektől és a kórokozóktól.(4)

Hiánya esetén a fehérvérsejtek nem képesek ellátni a feladataikat,(5) ami ebben a kritikus életszakaszban komoly következményekkel járhat.

A terhességi A-vitamin-hiánynak mára számos egyéb negatív hatását is igazolták:

• Állati modellekben, az A-vitamin hiánya jelentősen fokozta a későbbi inzulinrezisztencia és glükózintolerancia kockázatát felnőttkorban,(6) míg nők esetében a terhességi cukorbetegségét is.(7) Egy dániai tanulmányban csökkent azon nők gyermekének cukorbetegség-kockázata, akik várandósságuk során több A-vitamint fogyasztottak.(8)
• Az A-vitamin-pótlás a hemoglobin koncentrációját is növelte, csökkentve ezáltal a terhességi vérszegénység előfordulását.(9)
• A magzati A-vitamin-hiány a fül rendellenes fejlődéséhez vezethet, ami később akár halláskárosodást okozhat, valószínűleg azáltal, hogy növeli a középfülgyulladás kockázatát.(10)
• A második trimeszterben az A-vitamin hiánya háromszorosára növelte a skizofrénia és egyéb mentális betegségek kockázatát.(11)
• A súlyos A-vitamin-hiány hatására a gyermekek veséje nem fejlődik rendesen, méretük jóval kisebb marad és a működésük sem lesz megfelelő.(12)
• Az A-vitamin pótlása a terhességet megelőzően, illetve az idő alatt, jelentősen javította a gyermekek tüdőfunkcióját.(13)
• Egy hasonló tanulmányban az A-vitamin pótlása a gyermekek későbbi iskolai teljesítményére is pozitív hatással volt.(14)

Láthatóan az A-vitamin-hiány rengeteg súlyos problémához vezethet, amelyekről a legtöbben nem is hallanak. Ez annak köszönhető, hogy az egészségügyi szervezetek szerint az A-vitamin hiánya kizárólag a fejlődő országokat érinti, míg a fejlettebb országokban mindenki bőven elegendő mennyiséget fogyaszt belőle. Ez valójában egyáltalán nem olyan biztos, de mielőtt rátérnénk ennek okaira, lássuk miért is tartják veszélyesnek az A-vitamint terhesség során.

A félreértett A-vitamin

Érdekes módon, míg a fejlődő országokban egyértelműen látható az A-vitamin-hiány pusztítása, addig a fejlett régiókban az elmúlt évtizedekben gyakran csak az A-vitamin negatív hatásait hangsúlyozták. Idővel általában kiderült, hogy ezek zömében alaptalan félelmeken és tévedéseken alapultak, más esetekben a vitamin helytelen pótlásából adódtak.

A mai napig gyakran hallani, hogy az A-vitamin könnyen túladagolható, ami azonban csak a mesterségesen előállított és vízoldékonnyá tett, emulgeált vagy szilárd formáira igaz, míg a természetes, zsírban oldódó A-vitamin-formából tízszeres mennyiségre lenne szükségünk ehhez.(15) A túladagolása természetes ételek fogyasztásával szinte sohasem fordul elő,(16) kiegészítők szedésekor pedig csak nem rendeltetésszerű használat mellett lehetséges.

Népszerű elképzelés volt az is, hogy az A-vitamin hiánya csontritkulást okoz,(17) miközben nélkülözhetetlen az egészséges csontok számára, és megfelelő D-vitamin-szint esetén kifejezetten védőhatásúvá válik.(3)

Felmerült még, hogy gátolja a D-vitamin hasznosulását és működését, majd egy vizsgálatból kiderült, hogy közösen pótolva mindkettő jobban hasznosul,(18) bizonyos génekre pedig a D-vitaminnal együtt hatnak.(19)

Végül a 90-es években terjedt el, hogy az A-vitamin magzatkárosító hatású, ami azóta is él a köztudatban: több egészségügyi szervezet a mai napig hangsúlyozza ezt és óva int a fogyasztásától, pedig mint azt látni fogjuk, ez az elképzelés szintén nagyon gyenge lábakon áll.  

Hogyan lehet egy esszenciális vitamin magzatkárosító veszélyforrás?

Szintetikus retinoidok

Bizonyos szintetikus A-vitamin származékokról (izotretinoin, etretinate, acitretin), amiket gyógyszerként bőrproblémák kezelésére használnak, kiderült, hogy valóban súlyos magzatkárosító hatással rendelkeznek.(20,21,22)

Ezek a bőrbetegségek gyakran érintik a fiatal nőket, és hiába hangsúlyozzák, hogy a gyógyszerek fogyasztása és a gyermekvállalás között elegendő idő teljen el, a nem tervezett terhességek miatt sajnos ez több esetben is problémát jelentett.

Fontos azonban, hogy ezek a gyógyszerek teljesen másként működnek, mint a természetes A-vitamin, így nem szabad őket egy kategóriába sorolni.

Természetes A-vitamin (retinol)

Állati modelleken végzett kutatásokban már több évtizede megfigyelték, hogy az A-vitaminból az anyagcsere során olyan metabolitok keletkeznek, amik bizonyos koncentráció felett valóban magzatkárosító hatásúak lehetnek a terhesség korai szakaszában.(23)

Azokban a kutatásokban, ahol az A-vitamin pótlásának a káros hatását igazolták, rendszerint extrém magas dózisokat alkalmaztak: az egyikben például napi 35 000 NE-et patkányokon, ami emberekre átszámítva több millió NE-nek felelne meg, ami a napi ajánlott bevitel több mint ezerszerese.(24)

Mivel a különböző állatok anyagcseréje eltérő, így nem lehet belőlük az emberekre vonatkoztatható pontos következtetéseket levonni, de elméletben igazolták, hogy van olyan A-vitamin mennyiség, ami már problémát jelenthet.

A magzat természetes védelme

A szervezet több “védekező” mechanizmuson keresztül biztosítja azt, hogy a magzat elegendő retinolhoz jusson, de a potenciálisan magzatkárosító metabolitokból csak kevéshez.

Ezt több tanulmány is alátámasztja, amikben látható, hogy a magzat retinolszintje nem emelkedett jelentősen az anyai A-vitamin-pótlást követően, és még a napi 30 000 NE A-vitamint pótló nők is hasonló szintekkel rendelkeztek a problémás metabolitokból, mint az egészséges babát világra hozó nők.(25)

Állati tanulmányokból szintén az derül ki, hogy még az emberekre átszámított napi 30 000 NE is nagyon alacsony kockázatot jelent a születési rendellenességek szempontjából, az emberek átlagos bevitele tehát jóval alacsonyabb annál, mint hogy bármilyen hasonló problémát okozhasson.(26)

Mégis miért van szükségünk A-vitaminra a terhesség alatt? Kis mennyiségben nélkülözhetetlen az embrionális fejlődéshez, de egy másik fontos funkciója is van: a terhesség utolsó szakaszában jelentős mennyiségű A-vitamin irányul a mellekbe, hogy az a szülés után, az anyatejen keresztül nagy mennyiségű A-vitamint biztosítson a születő csecsemő számára. Ez azért fontos, mert ők a K-vitaminhoz hasonlóan A-vitaminból is alacsony szinttel jönnek a világra.(27)

Bár elméletileg az A-vitamin valóban lehet magzatkárosító hatású, minden ezzel kapcsolatos kommunikáció során fontos lenne tisztázni, hogy pontosan mennyi A-vitamin jelenthet problémát, ahogyan azt is, hogy mennyi veszélyt rejthet magában, ha valaki nem fogyaszt belőle eleget.  

Ahhoz, hogy az első kérdésre választ kapjunk, nézzük meg, hogy mit tudhatunk az embereken végzett kutatásokról.

Ellentmondásos eredmények az A-vitamin magzatkárosító hatásáról

Az első kutatás, ami lényegében megalapozta az A-vitamin magzatkárosító hatásával kapcsolatos aggodalmakat, egy 1995-ben publikált megfigyeléses tanulmány, ami 22748 várandós nőnél vizsgálta az A-vitamin fogyasztásának és étrend-kiegészítőkkel történő pótlásának hatásait a születési rendellenességek szempontjából.(28) Megállapították, hogy az étrend-kiegészítők általi napi 10 000 NE A-vitaminnál magasabb bevitel, vagy több mint 15 000 NE A-vitamin az étrendet is beleszámítva már jelentős mértékben magzatkárosító hatású.

Az 5 000 NE-nél alacsonyabb A-vitamin-bevitelhez képest a 15 000 NE vagy annál nagyobb mennyiség 3,5-ször magasabb kockázatot jelentett, míg kiegészítőkből a 10 000 NE vagy annál magasabb bevitel 4,8-szoros kockázatnövekedést eredményezett az 5 000 NE-nél alacsonyabbhoz képest. Ha ez valóban így van, akkor tényleg indokolt lenne az óvatosság az A-vitaminnal kapcsolatban, azonban sok kérdés merült fel a vizsgálattal kapcsolatban.

Nagyon sok kritika érte a kutatást, amik közül néhány azok közül is elérhető, amiket más kutatók címeztek a folyóirat szerkesztőjének.(29,30,31) A születési rendellenességekről sok esetben az anyáktól tájékozódtak, akik nem értenek azok pontos diagnosztizálásához, ráadásul olyan rendellenességeket is figyelembe vettek, amiket ismerten nem az A-vitamin származékok okoznak. Szintén probléma volt, hogy ahol nem álltak rendelkezésre pontos adatok, ott egyszerűen csak becsléseket alkalmaztak.

Összességében a magasabb A-vitamin-bevitel nagyon kevés születési rendellenességet okozott, ráadásul ezeknél is felmerült, hogy rosszul kategorizálták be őket. Ami azonban ennél is fontosabb, és igencsak megkérdőjelezi a kutatás eredményeit, hogy ezen kívül sem a régebbi, sem az újabb kutatásokban nem állapították meg hasonló eredményeket.

A legtöbb alkalommal nem találtak jelentős összefüggést az A-vitamin pótlása, a magasabb A-vitamin-bevitel, valamint a születési rendellenességek előfordulása között, sőt bőven akad olyan is, amelyekben enyhe védőhatásról számoltak be:

• Egy régebbi spanyol tanulmányban például kizárólag a napi 40 000 NE-nél magasabb mennyiség fokozta a kockázatot, az ennél alacsonyabb viszont kifejezetten védőhatásúnak bizonyult.(32)
• Egy intervenciós vizsgálatban olyan terhes anyukáknak adtak különböző vitaminokat, köztük napi 12 500 NE A-vitamint, akiknek korábban már született olyan gyermekük, akinél az A-vitamin túladagolásához köthető születési rendellenesség jelentkezett. A 48 anyuka közül, akik nem kaptak extra vitaminokat, 5-nek született ismét sérült gyermeke, míg a napi 12 500 NE A-vitamint és egyéb vitaminokat pótló anyukák közül egynek sem.(33)
• Egy 1999-ben publikált kutatásban 424 várandós nő adatait elemezték, akik átlagosan napi 50 000 NE A-vitamint pótoltak a terhesség korai, (az A-vitamin magzatkárosító hatása szempontjából kritikusnak számító) időszakában. Összehasonlítva egy magzatkárosító anyagokat nem fogyasztó kontrollcsoporttal, az A-vitamin pótlásának még ilyen magas dózisban sem volt negatív hatása.(34)
• Egy évvel korábban, egy magyar kutatásban, ahol több tízezer nő adatait elemezték, a napi 5 000-10 000 NE közötti A-vitamin-pótlás védőhatású volt azokkal a születési rendellenességekkel szemben, amiket részben a túlzott pótlásának tulajdonítanak.(35)

Az erről szóló újabb vizsgálatokat egy 2022-ben megjelent metaanalízis összegezte, ami 6 kutatás összevont eredményeit mutatja be.(36) Ezek alapján az A-vitamin pótlása enyhe védelmet biztosít a születési rendellenességekkel szemben.

Hogy pontosan mekkora dózisokat használtak, az ebből a tanulmányból nem derül ki, de annyi igen, hogy többségében a magasabb A-vitamin-bevitel volt az előnyösebb. A 6-ból egyedül 1 darab régebbi kutatás volt, amiben a magasabb A-vitamin-bevitel járt negatív hatással,(37) de ekkoriban még jóval nagyobb mennyiséget tartalmaztak belőle a multivitaminok. Nem kizárt, hogy emiatt több tízezer NE-t fogyasztottak a résztvevők, főleg ha mellette külön is pótolták, vagy rendszeresen ettek májat. Ezt leszámítva azonban az összes többi kutatásban, amiknek a többségét Európában végezték, kimutatható volt a védőhatása.

Ez tehát megerősíti, hogy az A-vitaminra igenis szükségünk van a várandósság ideje alatt, a pótlása pedig hasznos, ha nem fogyasztunk belőle túl sokat. A multivitaminok és terhesvitaminok napi adagja régebben még 10-25 000 NE-et is tartalmazott, mára azonban általában jóval kevesebb van bennük, így mindenki számára előnyösek.  

A hivatalos ajánlások zavara

A különböző egészségügyi szervezetek és az országok javaslatai eléggé eltérőek a terhességi A-vitamin-fogyasztást és annak pótlását illetően.

Míg a fejlődő országokban napi 10 000 NE, vagy heti 25 000 NE pótlását javasolják, addig a jobb gazdasági helyzetű fejlett régiókban egyáltalán nem ajánlják, bár napi 5 000 NE-ig még biztonságosnak tartják.

Finnországban még a májra is azt mondják, hogy általa akár a túlzott bevitel is elérhető, ezzel azonban az a gond, hogy nélküle meg a hiány lesz sokkal gyakoribb. A máj valóban a legjobb A-vitamin forrás, amit kiiktatva az étrendünkből annyit kellene enni a többi állati eredetű élelmiszerből, amennyit szinte senki sem fogyaszt.

Bár a növényi ételekben megtalálható béta-karotin is hozzájárul a szükségletünk fedezéséhez, az átalakításának hatékonysága egyénenként hatalmas eltéréseket mutat, amit genetikai teszt nélkül nem lehet pontosan meghatározni.(38) Rengeteg tápanyaginformációs oldalon mégis javarészt zöldségeket találunk a legjobb A-vitamin-forrásokként megjelölve, mivel a béta-karotint és a valódi A-vitamint (retinolt) tévesen egyformának kezelik. Ez nagy hiba, mert a béta-karotin hasznosulása csak kb. tizenkettede a retinolénak, az egyéb karotinoidoknak pedig ennél is kevesebb.(39)

Jól szemlélteti ezt, hogy a cikk elején említett vizsgálatban, amiben az A-vitamin pótlása javította a gyermekek tüdőfunkcióját, a béta-karotin pótlásának nem volt hasonló hatása.(13) Érdemes ezért preformált A-vitamint is fogyasztani, és nem kizárólag a béta-karotinra hagyatkoznunk.

Bár az egészségügyi szervezetek szerint az A-vitamin hiánya a fejlett országokban nem jelent problémát, ez egyáltalán nem olyan biztos. A legtöbben nem esznek elegendő májat, és sokan nem fogyasztják azokat az állati eredetű élelmiszereket sem, amik ezen kívül jelentős mennyiségben tartalmaznának A-vitamint. A 2022-es metaanalízisben található kutatások azt mutatják, hogy az európai várandós nők A-vitamin-bevitele nem megfelelő, hiszen ha eleget fogyasztanának belőle, akkor nem járt volna előnnyel a magasabb bevitele.

Összefoglaló és gyakorlati javaslatok

A többi mikrotápanyaghoz hasonlóan az A-vitaminból már a fogantatás pillanatától kezdve szükségünk van a megfelelő ellátottságra, ezért ideális esetben a szülőnek már jóval hamarabb érdemes ügyelnie arra, hogy eleget fogyasszon belőle. A-vitaminból elég sokat tudunk raktározni a májunkban, így megfelelő ellátottság esetén folyamatosan rendelkezésre áll, még akkor is, ha pár hétig, vagy akár néhány hónapig alig fogyasztjuk.

A terhesség ideje alatt, különösen az első trimeszterben nem érdemes napi 10 000 NE-nél többet fogyasztanunk. Nem azért, mert ennél több már biztosan káros lenne, hanem mert nem jár semmiféle további előnnyel. Ennyit viszont nyugodtan lehet, mivel hasonló mennyiség még egyszer sem okozott gondot. Ha nem fogyasztunk rendszeresen májat, akkor kb. 5 000 NE-et érdemes naponta pótolnunk, mivel ezzel megelőzhető a hiánya, ismert hátránya pedig nincs.

Az első trimeszterben a májfogyasztással kapcsolatban érdemes még odafigyelni arra, hogy a különböző májak A-vitamin-tartalma jelentősen eltérő lehet. Egy kutatásban olyan egészséges nők szervezetében, akik az étkezésük során 120 000 NE A-vitamint fogyasztottak májból, jelentősen nőtt azoknak a metabolitoknak a koncentrációja, amik összefüggésben állnak a születési rendellenességekkel.(40) A legtöbb máj ennél jóval kevesebb A-vitamint tartalmaz, de óvatosságból érdemes lehet alkalmanként csak 25-50 grammot enni belőlük és nem fogyasztani őket mindennap. Emellett érdemes az alacsonyabb A-vitamin-tartalmúakat választani, mint például a csirkemáj.

A várandósság végénél, és főleg a szoptatás ideje alatt már nyugodtan lehet több A-vitamint fogyasztani, ami a gyermekek A-vitamin-szükséglete szempontjából nagyon fontos.

Ezeket az egyszerű szabályokat betartva nem kell aggódnunk az A-vitamin káros hatásai miatt, miközben biztosak lehetünk abban, hogy a hiánya sem fog számunkra problémákat okozni.