Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A terhesség ideje alatt gyakran jelentkezhet vashiány és vérszegénység, aminek megelőzése az anya és a születendő gyermek egészsége szempontjából is kritikus fontosságú. A vaspótlás egyszerű és praktikus megoldásnak tűnhet, azonban mégsem ajánlott mindenki számára, mivel veszélyeket is rejt magában. Ebben a cikkben részletesen elmagyarázzuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Miért gyakoribb nőknél a vashiány és a vérszegénység?

Másodpercenként több millió vörösvértestet állítunk elő, amik biztosítják az oxigén szállítását a vérünkben. Ez a folyamat rengeteg vasat igényel, és a szervezetünk főleg az idős vörösvértestek újrahasznosításából fedezi a szükséges vas ~90%-át.(1) A legnagyobb vasraktárunk nem más, mint a vérünkben található vörösvértestjeink, pontosabban a bennük található vastartalmú hemoglobin.

A többlet vasat nem tudjuk könnyen kiüríteni, csak a beérkező vas felszívódását vagyunk képesek némileg szabályozni. A túlzott vasbevitel ezért idővel akár mérgezéshez is vezethet,(2) ha azonban elégtelen a bevitel, és nagy a vérveszteség, akkor könnyedén kialakulhat a hiánya.

Mivel a fiatal nők a menstruációjuk során elég sok vért, és ezáltal jelentős mennyiségű vasat is veszítenek havi rendszerességgel, jóval gyakoribb náluk a vashiány, mint a hasonló korú férfiaknál.(3) Ennek kompenzálására több mint kétszer annyi vasra lenne szükségük, de erre kevesen ügyelnek.

A terhesség tovább fokozza a vasszükségletet, mivel még a születendő gyermek számára is elegendő mennyiséget kell biztosítani, ami kb. 1000 mg extra vasat jelent összesen.(4) A termékeny nők jelentős részének nincs ekkora vasraktára, így nem meglepő, hogy a terhesség ideje alatt gyakori a vashiány és a vérszegénység.(5)

A terhességgel járó fiziológiás vérszegénység

A terhesség során jelentkezik egyfajta fiziológiás vérszegénység, ami feltételezhetően megkönnyíti az oxigén és a tápanyagok áramlását a méhlepény és a magzat számára, de ez még nem jelent valódi problémát.(6)

Körülbelül a terhesség hatodik hetétől kezdődően a vérplazma térfogata megnő, és a maximális értéket a terhesség 24. hetében éri el. A plazma térfogata ilyenkor akár 45%-kal is nagyobb lehet, mint a terhesség kezdeti szakaszában.(6)

A csökkent hemoglobinszint, másnéven vérszegénység tehát bizonyos fokig egy természetes reakciónak számít a terhesség ideje alatt, ami szinte mindenkinél jelentkezik és előnyös a magzat fejlődése szempontjából.

A túl magas hemoglobinszint, aminek oka lehet ennek a természetes fiziológiás reakciónak a hiánya vagy a túlzott vasbevitel, a vérszegénységhez hasonlóan problémákhoz vezethet, mivel megnehezíti a tápanyagok eljuttatását a méhlepénybe.(7)

A vashiányos vérszegénység gyakorisága

A vashiány a leggyakoribb mikrotápanyaghiány a világon, ami több milliárd embert érint. Szerencsére a fejlettebb országokban a tápanyagdúsabb étrend hatására ritkábban fordul elő, azonban a már említett okokból kifolyólag a vizsgált populációtól függően a terhes nők 25-50%-át is érintheti.(5,8,9,10)

A WHO definíciója alapján vérszegénységről akkor beszélhetünk a terhesség során, ha a hemoglobinszint 11 g/dl alatti, közepesen súlyos vérszegénységről akkor, ha 7-9,9 g/dl közötti, súlyos vérszegénységről pedig abban az esetben, ha 7 g/dl alatti. (11) Fontos, hogy a vérszegénységet nem csak vashiány, hanem egyéb mikrotápanyaghiányok, például a B9-vitamin vagy a B12-vitamin hiánya is okozhatja.(12) A pontos diagnózishoz több markert szükséges vizsgálni. 

A terhesség alatti vashiány és vérszegénység súlyos következményekkel jár mind az anya, mind a születendő gyermek számára, így a megelőzése és megfelelő kezelése is rendkívül fontos.(13)

Felmérések alapján az európai országokban a menstruáló nők 40-55%-ának vannak alacsony vasraktárai (amikor a szérum ferritin <30 mcg/L), a vashiány előfordulása 10-32% (ferritin <12-15 mcg/L), míg a vashiányos vérszegénységé 2-5% attól függően, hogy milyen határértékek alapján állapítják meg.(5)

A kontrollált vizsgálatok alapján azoknak a nőknek, akik nem pótoltak vasat a terhességük során, a harmadik trimeszter végére 28-85%-a lett vashiányos, és 21-35%-ra nőtt a vashiányos vérszegénység előfordulása.(5) Ez azt mutatja, hogy a terhesség végére sokaknál teljesen kimerülnek a vasraktárak.

A vashiány és a vérszegénység diagnózisa

A vashiány megállapítására különböző markerek szolgálnak. Minél többet elvégez valaki, annál pontosabb képet kaphat a vasellátottságáról.  

Hemoglobin

A vashiány diagnosztizálására gyakran az általános vérképet és hemoglobinszintet használják, amiből azonban csak a vérszegénység látható. A teszt előnye, hogy olcsó és könnyen elérhető, de önmagában a vashiány sajnos nem derül ki belőle.

A vas beépülése a hemoglobinba kiemelten fontos folyamat, így a vérszegénység a vashiány végső stádiuma, amikor már nagyon súlyos a probléma. A hemoglobinszintből nem deríthető ki az enyhébb vashiány, pedig szöveti szinten ilyenkor már negatív hatások jelentkezhetnek és a születendő gyermek fejlődése is sérülhet.(14)

A vashiány mellett ráadásul számos egyéb dolog is okozhat alacsony hemoglobinszintet, például egyéb betegségek vagy a már korábban említett tápanyaghiányok.(12,15)

Ferritin

A ferritin egy raktározott formája a vasnak, és ennek a szintjéből állapítható meg legpontosabban a szervezet vasraktárának mértéke. Ha a ferritin szintje alacsony, az azt mutatja, hogy nincsen elegendő raktározott vas, ami idővel vashiányhoz vezethet.

A ferritinszint mérése sem tökéletes, mivel krónikus gyulladásos állapotok esetén vagy fertőzések hatására a szervezet megpróbálja elzárni a vasat, amitől a ferritin szintje jelentősen megnőhet. Ennek kiszűrésére egy gyulladásmarkerrel pl. a CRP-vel együtt szükséges vizsgálni.(16)

A hemoglobin- és ferritinszintből együttesen már viszonylag jól megállapítható a vashiány és a vérszegénység mértéke. Ahhoz, hogy a terhesség alatt ne jelentkezzen vashiány, több mint 500 mg raktározott vas szükséges, ami kb. ~70 mcg/L-nyi ferritinszintnek felel meg.(17)

Transzferrin és a teljes vaskötő kapacitás

A transzferrin a vas szállításáért felelős: amikor túl kevés a rendelkezésre álló vas, a szervezet több transzferrint termel, így esetében a magasabb szint jelzi a vashiányt.(18)

A transzferrin szintje közvetlenül is mérhető, de alternatív megoldásként a teljes vaskötő kapacitás meghatározását is lehet alkalmazni, ami azt mutatja meg, hogy a szérumban jelen lévő transzferrin mennyi vasat képes megkötni.(19)

Vashiány esetén a teljes vaskötő kapacitás és a transzferrin szintje is emelkedett, míg bizonyos gyulladásos betegségek vagy tápanyaghiányok csökkenthetik a szintjüket. 

Szérum vas

A vérben található szabad vas mennyisége, amit a transzferrin szállít. A túl alacsony szintje vashiányra utalhat, azonban a szintjét jelentősen befolyásolja a közelmúltban történt vasfogyasztás, így nem érdemes rá hagyatkozni, a vashiány megállapítására alkalmatlan.(20)   

Transzferrin szaturáció

Azt mutatja meg, hogy a transzferrin fehérjék hány százaléka van telítve vassal. A szérum vas és a teljes vaskötő kapacitás hányadosából számolják ki, ami normál esetben 30% körül mozog.(21) 

A szérum vas koncentrációja a vashiány korai szakaszában csökken, ezáltal a transzferrin szaturáció értéke is alacsonyabb lesz. A vashiány későbbi szakaszában a transzferrin koncentrációja nő, hogy optimalizálja a vasmegkötő kapacitást a szállításhoz, ami azonban még alacsonyabb transzferrin szaturációt eredményez.

Az alacsony transzferrin szaturáció tehát szintén egy hasznos érték, ami segíthet beazonosítani a vashiányt.

A terhességi vashiány következményei

Egyértelmű, hogy a terhességi vashiány, és főleg a vashiányos vérszegénység sok egészségügyi problémával áll összefüggésben. Az anya könnyebben megbetegedhet, a gyermek alacsony testsúllyal születhet, és fokozódhat a koraszülés kockázata.(22)

Szerencsére enyhe vashiány esetén a szervezet előnyben részesíti a magzatot, így a születendő gyermek általában védett a vashiány káros következményeitől.(23) 

Súlyos vashiányos állapot esetén azonban a hiány már a méhlepényben is jelentkezhet, ami negatív rövid- és hosszútávú következményekkel járhat a magzatra és a gyermek későbbi fejlődésére nézve. Egyéb kockázati tényezők szintén előidézhetik a csökkent vasszállítást a magzat számára, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás vagy az ikerterhesség.(24,25,26)

Mivel a vas nagyon fontos az energiatermeléshez, és szükséges a megfelelő idegrendszeri fejlődéshez, az anya súlyos vashiánya befolyásolhatja a születendő gyermek agyi és idegrendszeri fejlődését. Az olyan kognitív képességek, mint például a memória, súlyos vashiány következtében csökkenhetnek. (27,28,29)  

Azoknál a gyermekeknél, akik magzatként nem jutottak elegendő vashoz, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki vashiány. Mivel az anyatej vastartalma nagyon alacsony, a szoptatás ideje alatt csak a magzatként felhalmozott vasraktárra tudnak hagyatkozni.(30)

A kisgyermekkori vashiány szintén csökkentheti számos kognitív képesség fejlődését és fokozott szociális diszfunkcióval jár, továbbá a későbbiekben fokozhatja a szorongás és a depresszió kialakulását.(31,32.33)

Hogyan előzhető meg a vashiány étrend által?

Ahhoz, hogy ne alakulhasson ki vashiány a terhesség alatt, a vasraktárakat már jóval előtte fel kell tölteni. Ezt elsősorban az étrendünk által tudjuk biztosítani, illetve azzal, hogy kerüljük a gyakori véradást.

A húsban és halakban található hem-vas felszívódása sokkal jobb, mint a növényekben található vasnak,(34) és még a növényekben található vas is jobban hasznosul, ha állati fehérjével együtt fogyasztjuk.(35,36) Aki nem vegetáriánus vagy vegán, és gyermekvállalásban gondolkozik, annak érdemes rendszeresen fogyasztania ezeket az ételeket a vasellátottság javítása céljából.

A növényi vas felszívódása nem túl magas, de a citrusfélék és a C-vitamin jelentősen fokozzák azt.(37) Ezzel szemben a kalciumdús ételek,(38) a teljes gabonákban, hüvelyesekben, magokban, teában, kávéban és a zöldségekben található polifenolok és “antitápanyagok” jelentősen csökkenthetik a felszívódás mértékét.(39,40)

Bizonyos gyógyszerek, mint például a reflux esetén alkalmazott protonpumpa-gátlók szintén akadályozzák a vas hasznosulását.(41)

A teát, kávét, és a kalciumban dús ételeket érdemes tehát időben elkülöníteni a vasban gazdag forrásoktól, a növényi ételek mellé pedig C-vitaminban gazdag ételeket fogyasztani, vagy C-vitamint pótolni. A gabonák, hüvelyesek áztatása, csíráztatása, fermentálása és alapos hőkezelése által jelentősen csökken a fitátsav és egyéb antitápanyagok szintje, így több vas hasznosul belőlük.(42)

Aki vegetáriánus vagy vegán étrendet követ, annak különösen fontos odafigyelni a vasbevitelre, és alkalmazni ezeket a stratégiákat, mert esetükben jóval gyakoribb a vashiány.(43,44)

Mivel az ételek összességében csupán néhány mg vasat biztosítanak naponta, több hónapig is eltarthat, mire valaki feltölti a kiürült vasraktárait, így súlyos vashiány esetén nem érdemes kizárólag erre hagyatkozni, főleg nem terhesség ideje alatt.  

A laktoferrin pótlása

A terhességi laktoferrin pótlását több kutatásban is vizsgálták, és sikeresen fokozta a hemoglobin- és vasértékeket, gyakran jobban, mint maga a vaspótlás.(45)

További előnye, hogy a vaspótlással szemben egyáltalán nem okoz emésztőrendszeri panaszokat vagy egyéb kellemetlen mellékhatást. Egy másik részletes cikkünk már elérhető a témában, ami részletesen bemutatja a laktoferrinnel kapcsolatos eredményeket, így most ezt külön nem részletezzük.(46) Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a laktoferrin önmagában nem tartalmaz vasat, ezért az étrendi stratégiákat is fontos mellette betartani.

A terhességi vaspótlás

Mivel a terhességi vashiány ennyi nőt érint, a vaspótlás kézenfekvő megoldásnak tűnhet mindenki számára. A vaspótlásnak azonban jól ismert mellékhatásai vannak, és a túl magas bevitel sok problémát is okozhat.

A nagy dózisú vaspótlás általában székrekedéssel és egyéb bélrendszeri mellékhatásokkal jár, beleértve a hányingert, hányást és a hasmenést, amelyek gyakorisága és súlyossága a felszabaduló elemi vas mennyiségétől függ.(47,48)

Az emésztőrendszeri panaszok jól ismert mellékhatásnak számítanak, de a vaspótlás ezeken kívül fokozhatja a gyulladást, potenciálisan a sejtek vagy a DNS oxidatív károsodásához vezethet, vagy akár tápanyagot szolgáltathat bizonyos kórokozók számára, ami elősegíti a szaporodásukat és negatív irányba változtathatja a bélflórát.(49)

Bár a súlyos vashiány csökkentheti a gyermekek kognitív fejlődését, a bizonyítékok alapján nem egyértelmű, hogy a vaspótlás segít-e korrigálni ezt: több áttekintésben sem ítélték jelentősnek a hatékonyságát ilyen téren.(27,28)

Egy 2015-ös összefoglaló alapján, a terhességi vaspótlás segít megelőzni a vashiány, a vérszegénység, és a vashiányos vérszegénység előfordulását az édesanyák körében szüléskor, azonban nincs jelentős hatással a koraszülés és a születési rendellenességek kockázatára, vagy a gyermekek testsúlyára.(50)

Egy újabb összefoglaló alapján a terhességi vaspótlásnak hasonló hatása volt normál vasszinttel rendelkező nőknél, segített megelőzni a vashiány kialakulását, és az itt beválogatott vizsgálatok alapján csökkentette az alacsony testsúllyal születés kockázatát, bár a kockázatokról és mellékhatásokról viszonylag kevés tanulmány számolt be részletesen.(51)

A terhességi vasellátottság és a hemoglobinszint esetében is egy, a legtöbb mikrotápanyagra jellemző U-alakú görbe figyelhető meg a kockázati tényezők szempontjából, amiben a túl alacsony és a túl magas szint is problémás.(52,53) A vas esetén különösen fontos megtalálni ezt az egészséges tartományt, mert jóval szűkebb, mint egyéb mikrotápanyagoknál; pótlása esetén ezért is érdemes rendszeresen ellenőrizni az értékeit.

Egy 2007-es randomizált vizsgálat rámutatott, hogy magasabb hemoglobinszint esetén a terhességi vaspótlás semmilyen előnnyel nem járt, ellenben fokozta a magas vérnyomást és több alacsony testsúlyú gyermek született a hatására.(54)  

A vaspótlás potenciális veszélyei és a vegyes eredmények miatt a legtöbb európai és amerikai egészségügyi és nőgyógyász szervezet nem ajánlja a terhesség ideje alatt minden nő számára,(55,56,57) csak abban az esetben, ha igazolt vashiány áll fent. Fontosnak tartják azonban a vashiány szűrését, amely során, ha a vashiány bebizonyosodik, egyetértenek abban, hogy a vaspótlásnak több előnye van, mint lehetséges káros hatása.

Vaspótlással kapcsolatos tanulmányok

A vashiányos vérszegénységben szenvedő betegeket a vasraktárak feltöltése és a hemoglobinszint normalizálása céljából fontos kezelni. Ez javítja az életminőséget, csökkenti a krónikus betegségek és a halálozás kockázatát, valamint javítja a terhességek kimenetelét.(58)

A vashiány kezelésére főként vas-szulfátot alkalmaznak, mivel olcsó, jó a biológiai hasznosulása és hatékonyan pótolja a vasraktárakat, ami segít megszüntetni a vérszegénységet. A probléma az vele, hogy rendkívül gyakran okoz emésztőrendszeri panaszokat, főleg székrekedést, de émelygés és hasmenés is sokszor jelentkezik. A kellemetlen mellékhatások miatt sokan kénytelenek abbahagyni a terápiát, olykor még azelőtt, hogy a vashiányuk rendeződhetne.(47)

Nincs teljes egyetértés abban, hogy mennyi vas-szulfátot érdemes alkalmazni a vashiány kezelésére, de mivel a szervezet csak limitált mennyiségű vasat képes hasznosítani, így a túl magas dózisoknak nincs előnye, ellenben a mellékhatásokat jelentősen fokozhatják.

Egy 2020-as kutatásból az derült ki, hogy ha vashiányos nők csak minden másnap pótolnak vasat, akkor közel kétszer annyi hasznosul belőle, mintha ugyanazt a dózist napi eloszlásban pótolnák.(59)

Ennek feltételezhető oka, hogy a szervezet érzékeli a nagy mennyiségű vas érkezését, és 24 órára lecsökkenti a felszívódását még vashiány esetén is.  

Egy randomizált vizsgálatban idős személyek esetén a napi 15 mg, 50 mg, és 150 mg elemi vas pótlása azonos mértékben növelte a hemoglobin szintjét, viszont az egyre magasabb dózisok egyre több mellékhatást okoztak.(60)

Egy összefoglaló alapján, az időszakos vaspótlás (heti 1, 2 vagy 3 alkalommal) hasonlóan hatékonyan növelte a hemoglobinszintet mint a napi szintű vaspótlás, és jóval kevesebb mellékhatást okozott terhes nők esetén.(61)

Érdemes lehet tehát kerülni a túl magas dózisokat, és kipróbálni az időszakos pótlást.

Több új generációs vaskészítmény is létezik, amiknek előnye, hogy jobb a hasznosulásuk és/vagy kevesebb mellékhatással járnak, mint a vas-szulfát. Pár hatóanyag röviden:

Egyéb ásványi anyagokhoz hasonlóan a vasra is igaz, hogy a szerves formák, például a vas-biszglicinát hasznosulása sokkal jobb. Egy randomizált vizsgálatban 25 mg vas-biszglicinát hasonlóan hatékony volt a vashiány megelőzésében, mint 50 mg vas-szulfát, és kevesebb emésztőrendszeri mellékhatást okozott.(62)

A sucrosomial® vas, egy olyan szabadalmaztatott hordozóanyag, ami által a vas el van zárva egy membránba, így a szabad vas nem érintkezik az emésztőrendszer falával. Az előnye szintén a jobb hasznosulás és a kevesebb emésztőrendszeri mellékhatás. Jóval kisebb dózisban is hatékonyabban fokozta a hemoglobinszintet, mint a hagyományos vas-szulfát.(63) Egyéb vizsgálatokban bizonyos krónikus betegek esetén hasonlóan fokozta a hemoglobinszintet, mint az intravénás vaspótlás.(64)

A ferric-maltol egy olyan vaskészítmény, amiben a vas egy cukorszármazékhoz kapcsolódik. Ez megkönnyíti a felszívódását, mivel kevesebb szabad-vas keletkezik, így csökken a szabadgyök-képződés, a jobb hasznosulás miatt pedig alacsonyabb dózis is elegendő belőle. Gyulladásos bélbetegségben szenvedő személyeken tesztelték, és hatékonyan növelte a hemoglobinszintet a placebohoz képest.(65)

A nátrium-feredetát egy vízben oldódó vaskészítmény, ami egy klinikai vizsgálatban a vas-szulfátnál hatékonyabban fokozta a hemoglobin szintjét, ráadásul jóval kevesebb mellékhatással.(66)

Intravénás vaspótlás

A hagyományos vaspótlás alternatívájaként szolgálhat még az intravénás pótlás. Előnye, hogy a hemoglobinszint jóval gyorsabban normalizálódik, és mivel kikerüli az emésztőrendszert, nem okoz emésztési panaszokat. A régi formuláknak több mellékhatása is volt, amik az újabb készítményeknél már jóval ritkábban fordulnak elő.(67,68) Az intravénás vaspótlás azonban még az orális vaspótláshoz képest is fokozhatja a fertőzések kockázatát.(69)

Végül pedig meg lehet említeni a nagyon súlyos esetekben alkalmazott vérátömlesztést, aminek sok kockázata lehet, így általában csak végső megoldásként használják.(70,71)

Összefoglaló

  • A vashiány és a vashiányos vérszegénység a terhes nők jelentős részét érinti, amit fontos kezelni.
  • A vérszegénységnek egyéb okai is lehetnek, nem feltétlenül jelent vashiányt.
  • A terhesség alatti fiziológiás vérszegénység bizonyos mértékig természetes, és előnyös a magzat fejlődése szempontjából.
  • Amennyiben valaki gyermekvállalást tervez, érdemes fokozottan ügyelni a vasbevitelre, hogy idejében feltölthesse a vasraktárait. Számos étrendi stratégia segíthet ebben.
  • A laktoferrin pótlása egy hatékony és biztonságos módja a hemoglobin- és a vasszint növelésének, terhesség alatt is.
  • A vaspótlást csak abban az esetben érdemes elkezdeni, ha beigazolódik a vashiány vagy a vashiányos vérszegénység. Az időszakos vagy alternatív napi pótlás hatékonyabb, és segíthet csökkenteni a mellékhatásokat is.
  • A nagy dózisok nem feltétlenül hatásosabbak, azonban jóval több mellékhatással járhatnak.
  1. Dev S, Babitt JL. Overview of iron metabolism in health and disease. Hemodial Int. 2017 Jun;21 Suppl 1(Suppl 1):S6-S20. doi: 10.1111/hdi.12542. Epub 2017 Mar 15. PMID: 28296010; PMCID: PMC5977983.
  2. McDowell LA, Kudaravalli P, Sticco KL. Iron Overload. [Updated 2022 Apr 28]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2023 Jan-. Available from:
  3. Skolmowska D, Głąbska D. Analysis of Heme and Non-Heme Iron Intake and Iron Dietary Sources in Adolescent Menstruating Females in a National Polish Sample. Nutrients. 2019 May 10;11(5):1049. doi: 10.3390/nu11051049. PMID: 31083370; PMCID: PMC6567869.
  4. Milman N, Bergholt T, Byg KE, Eriksen L, Graudal N. Iron status and iron balance during pregnancy. A critical reappraisal of iron supplementation. Acta Obstet Gynecol Scand. 1999 Oct;78(9):749-57. PMID: 10535335.
  5. Milman N, Taylor CL, Merkel J, Brannon PM. Iron status in pregnant women and women of reproductive age in Europe. Am J Clin Nutr. 2017 Dec;106(Suppl 6):1655S-1662S. doi: 10.3945/ajcn.117.156000. Epub 2017 Oct 25. PMID: 29070543; PMCID: PMC5701710.
  6. de Haas S, Ghossein-Doha C, van Kuijk SM, van Drongelen J, Spaanderman ME. Physiological adaptation of maternal plasma volume during pregnancy: a systematic review and meta-analysis. Ultrasound Obstet Gynecol. 2017 Feb;49(2):177-187. doi: 10.1002/uog.17360. PMID: 28169502.
  7. Vricella LK. Emerging understanding and measurement of plasma volume expansion in pregnancy. Am J Clin Nutr. 2017 Dec;106(Suppl 6):1620S-1625S. doi: 10.3945/ajcn.117.155903. Epub 2017 Oct 25. PMID: 29070547; PMCID: PMC5701717.
  8. Churchill D, Ali H, Moussa M, Donohue C, Pavord S, Robinson SE, Cheshire K, Wilson P, Grant-Casey J, Stanworth SJ. Maternal iron deficiency anaemia in pregnancy: Lessons from a national audit. Br J Haematol. 2022 Oct;199(2):277-284. doi: 10.1111/bjh.18391. Epub 2022 Aug 3. PMID: 35922080.
  9. Abd Rahman R, Idris IB, Isa ZM, Rahman RA, Mahdy ZA. The Prevalence and Risk Factors of Iron Deficiency Anemia Among Pregnant Women in Malaysia: A Systematic Review. Front Nutr. 2022 Apr 15;9:847693. doi: 10.3389/fnut.2022.847693. PMID: 35495961; PMCID: PMC9051477.
  10. Cochrane KM, Hutcheon JA, Karakochuk CD. Iron-Deficiency Prevalence and Supplementation Practices Among Pregnant Women: A Secondary Data Analysis From a Clinical Trial in Vancouver, Canada. J Nutr. 2022 Oct 6;152(10):2238-2244. doi: 10.1093/jn/nxac135. PMID: 35687377; PMCID: PMC9535446.
  11. World Health Organization. Haemoglobin concentrations for the diagnosis of anaemia and assessment of severity. World Health Organization; 2011. Accessed December 19, 2020.
  12. Socha DS, DeSouza SI, Flagg A, Sekeres M, Rogers HJ. Severe megaloblastic anemia: Vitamin deficiency and other causes. Cleve Clin J Med. 2020 Mar;87(3):153-164. doi: 10.3949/ccjm.87a.19072. PMID: 32127439.
  13. Shi H, Chen L, Wang Y, et al. Severity of Anemia During Pregnancy and Adverse Maternal and Fetal Outcomes. JAMA Netw Open. 2022;5(2):e2147046. doi:10.1001/jamanetworkopen.2021.47046
  14. Georgieff MK, Krebs NF, Cusick SE. The Benefits and Risks of Iron Supplementation in Pregnancy and Childhood. Annu Rev Nutr. 2019 Aug 21;39:121-146. doi: 10.1146/annurev-nutr-082018-124213. Epub 2019 May 15. PMID: 31091416; PMCID: PMC7173188.
  15. Turner J, Parsi M, Badireddy M. Anemia. [Updated 2023 Aug 8]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2023 Jan-.
  16. Garcia-Casal MN, Pasricha SR, Martinez RX, Lopez-Perez L, Peña-Rosas JP. Serum or plasma ferritin concentration as an index of iron deficiency and overload. Cochrane Database Syst Rev. 2021 May 24;5(5):CD011817. doi: 10.1002/14651858.CD011817.pub2. PMID: 34028001; PMCID: PMC8142307.
  17. Milman N. Iron and pregnancy--a delicate balance. Ann Hematol. 2006 Sep;85(9):559-65. doi: 10.1007/s00277-006-0108-2. Epub 2006 May 12. PMID: 16691399.
  18. Ogun AS, Adeyinka A. Biochemistry, Transferrin. [Updated 2022 Nov 16]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2023 Jan-.
  19. Faruqi A, Mukkamalla SKR. Iron Binding Capacity. [Updated 2023 Jan 2]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2023
  20. Clark SF. Iron deficiency anemia: diagnosis and management. Curr Opin Gastroenterol. 2009 Mar;25(2):122-8. doi: 10.1097/MOG.0b013e32831ef1cd. PMID: 19262200.
  21. Elsayed ME, Sharif MU, Stack AG. Transferrin Saturation: A Body Iron Biomarker. Adv Clin Chem. 2016;75:71-97. doi: 10.1016/bs.acc.2016.03.002. Epub 2016 May 6. PMID: 27346617.
  22. Georgieff MK. Iron deficiency in pregnancy. Am J Obstet Gynecol. 2020 Oct;223(4):516-524. doi: 10.1016/j.ajog.2020.03.006. Epub 2020 Mar 14. PMID: 32184147; PMCID: PMC7492370.
  23. Harthoorn-Lasthuizen EJ, Lindemans J, Langenhuijsen MM. Does iron-deficient erythropoiesis in pregnancy influence fetal iron supply? Acta Obstet Gynecol Scand. 2001 May;80(5):392-6. PMID: 11328213.
  24. Sweet DG, Savage G, Tubman TR, Lappin TR, Halliday HL. Study of maternal influences on fetal iron status at term using cord blood transferrin receptors. Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed. 2001 Jan;84(1):F40-3. doi: 10.1136/fn.84.1.f40. PMID: 11124923; PMCID: PMC1721190.
  25. Georgieff MK, Landon MB, Mills MM, Hedlund BE, Faassen AE, Schmidt RL, Ophoven JJ, Widness JA. Abnormal iron distribution in infants of diabetic mothers: spectrum and maternal antecedents. J Pediatr. 1990 Sep;117(3):455-61. doi: 10.1016/s0022-3476(05)81097-2. PMID: 2391604.
  26. Ru Y, Pressman EK, Guillet R, Katzman PJ, Vermeylen F, O'Brien KO. Umbilical Cord Hepcidin Concentrations Are Positively Associated with the Variance in Iron Status among Multiple Birth Neonates. J Nutr. 2018 Nov 1;148(11):1716-1722. doi: 10.1093/jn/nxy151. PMID: 30247706.
  27. Jayasinghe C, Polson R, van Woerden HC, Wilson P. The effect of universal maternal antenatal iron supplementation on neurodevelopment in offspring: a systematic review and meta-analysis. BMC Pediatr. 2018 May 4;18(1):150. doi: 10.1186/s12887-018-1118-7. PMID: 29728086; PMCID: PMC5936025.
  28. Larson LM, Phiri KS, Pasricha SR. Iron and Cognitive Development: What Is the Evidence? Ann Nutr Metab. 2017;71 Suppl 3:25-38. doi: 10.1159/000480742. Epub 2017 Dec 22. PMID: 29268256.
  29. Janbek J, Sarki M, Specht IO, Heitmann BL. A systematic literature review of the relation between iron status/anemia in pregnancy and offspring neurodevelopment. Eur J Clin Nutr. 2019 Dec;73(12):1561-1578. doi: 10.1038/s41430-019-0400-6. Epub 2019 Feb 19. PMID: 30783211.
  30. Lönnerdal B. Excess iron intake as a factor in growth, infections, and development of infants and young children. Am J Clin Nutr. 2017 Dec;106(Suppl 6):1681S-1687S. doi: 10.3945/ajcn.117.156042. Epub 2017 Oct 25. PMID: 29070544; PMCID: PMC5701711.
  31. Gingoyon A, Borkhoff CM, Koroshegyi C, Mamak E, Birken CS, Maguire JL, Fehlings D, Macarthur C, Parkin PC. Chronic Iron Deficiency and Cognitive Function in Early Childhood. Pediatrics. 2022 Dec 1;150(6):e2021055926. doi: 10.1542/peds.2021-055926. PMID: 36412051.
  32. Lozoff B, Beard J, Connor J, Barbara F, Georgieff M, Schallert T. Long-lasting neural and behavioral effects of iron deficiency in infancy. Nutr Rev. 2006 May;64(5 Pt 2):S34-43; discussion S72-91. doi: 10.1301/nr.2006.may.s34-s43. PMID: 16770951; PMCID: PMC1540447.
  33. Kim J, Wessling-Resnick M. Iron and mechanisms of emotional behavior. J Nutr Biochem. 2014 Nov;25(11):1101-1107. doi: 10.1016/j.jnutbio.2014.07.003. Epub 2014 Aug 2. PMID: 25154570; PMCID: PMC4253901.
  34. Moustarah F, Daley SF. Dietary Iron. [Updated 2022 Oct 22]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2023 Jan-.
  35. Baech SB, Hansen M, Bukhave K, Jensen M, Sørensen SS, Kristensen L, Purslow PP, Skibsted LH, Sandström B. Nonheme-iron absorption from a phytate-rich meal is increased by the addition of small amounts of pork meat. Am J Clin Nutr. 2003 Jan;77(1):173-9. doi: 10.1093/ajcn/77.1.173. PMID: 12499338.
  36. Navas-Carretero S, Pérez-Granados AM, Sarriá B, Carbajal A, Pedrosa MM, Roe MA, Fairweather-Tait SJ, Vaquero MP. Oily fish increases iron bioavailability of a phytate rich meal in young iron deficient women. J Am Coll Nutr. 2008 Feb;27(1):96-101. doi: 10.1080/07315724.2008.10719680. PMID: 18460487.
  37. Hallberg L, Brune M, Rossander L. The role of vitamin C in iron absorption. Int J Vitam Nutr Res Suppl. 1989;30:103-8. PMID: 2507689.
  38. Cook JD, Dassenko SA, Whittaker P. Calcium supplementation: effect on iron absorption. Am J Clin Nutr. 1991 Jan;53(1):106-11. doi: 10.1093/ajcn/53.1.106. PMID: 1984334.
  39. Hurrell RF, Reddy M, Cook JD. Inhibition of non-haem iron absorption in man by polyphenolic-containing beverages. Br J Nutr. 1999 Apr;81(4):289-95. PMID: 10999016.
  40. Hurrell RF. Phytic acid degradation as a means of improving iron absorption. Int J Vitam Nutr Res. 2004 Nov;74(6):445-52. doi: 10.1024/0300-9831.74.6.445. PMID: 15743020.
  41. Hamano H, Niimura T, Horinouchi Y, Zamami Y, Takechi K, Goda M, Imanishi M, Chuma M, Izawa-Ishizawa Y, Miyamoto L, Fukushima K, Fujino H, Tsuchiya K, Ishizawa K, Tamaki T, Ikeda Y. Proton pump inhibitors block iron absorption through direct regulation of hepcidin via the aryl hydrocarbon receptor-mediated pathway. Toxicol Lett. 2020 Jan;318:86-91. doi: 10.1016/j.toxlet.2019.10.016. Epub 2019 Oct 24. PMID: 31669099.
  42. Thakur P, Kumar K, Ahmed N, Chauhan D, Eain Hyder Rizvi QU, Jan S, Singh TP, Dhaliwal HS. Effect of soaking and germination treatments on nutritional, anti-nutritional, and bioactive properties of amaranth (Amaranthus hypochondriacus L.), quinoa (Chenopodium quinoa L.), and buckwheat (Fagopyrum esculentum L.). Curr Res Food Sci. 2021 Dec 1;4:917-925. doi: 10.1016/j.crfs.2021.11.019. PMID: 34927087; PMCID: PMC8646961.
  43. Haider LM, Schwingshackl L, Hoffmann G, Ekmekcioglu C. The effect of vegetarian diets on iron status in adults: A systematic review and meta-analysis. Crit Rev Food Sci Nutr. 2018 May 24;58(8):1359-1374. doi: 10.1080/10408398.2016.1259210. Epub 2017 Jul 5. PMID: 27880062.
  44. Sebastiani G, Herranz Barbero A, Borrás-Novell C, Alsina Casanova M, Aldecoa-Bilbao V, Andreu-Fernández V, Pascual Tutusaus M, Ferrero Martínez S, Gómez Roig MD, García-Algar O. The Effects of Vegetarian and Vegan Diet during Pregnancy on the Health of Mothers and Offspring. Nutrients. 2019 Mar 6;11(3):557. doi: 10.3390/nu11030557. PMID: 30845641; PMCID: PMC6470702.
  45. Abu Hashim H, Foda O, Ghayaty E. Lactoferrin or ferrous salts for iron deficiency anemia in pregnancy: A meta-analysis of randomized trials. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2017 Dec;219:45-52. doi: 10.1016/j.ejogrb.2017.10.003. Epub 2017 Oct 4. PMID: 29059584.
  46. https://vitaverzum.hu/hirek/21/a-vaspotlas-egyetlen-biztonsagos-modja
  47. Tolkien Z, Stecher L, Mander AP, Pereira DI, Powell JJ. Ferrous sulfate supplementation causes significant gastrointestinal side-effects in adults: a systematic review and meta-analysis. PLoS One. 2015 Feb 20;10(2):e0117383. doi: 10.1371/journal.pone.0117383. PMID: 25700159; PMCID: PMC4336293.
  48. Cancelo-Hidalgo MJ, Castelo-Branco C, Palacios S, Haya-Palazuelos J, Ciria-Recasens M, Manasanch J, Pérez-Edo L. Tolerability of different oral iron supplements: a systematic review. Curr Med Res Opin. 2013 Apr;29(4):291-303. doi: 10.1185/03007995.2012.761599. Epub 2013 Feb 6. PMID: 23252877.
  49. Loveikyte R, Bourgonje AR, van Goor H, Dijkstra G, van der Meulen-de Jong AE. The effect of iron therapy on oxidative stress and intestinal microbiota in inflammatory bowel diseases: A review on the conundrum. Redox Biol. 2023 Dec;68:102950. doi: 10.1016/j.redox.2023.102950. Epub 2023 Oct 30. PMID: 37918126; PMCID: PMC10643537.
  50. Peña-Rosas JP, De-Regil LM, Garcia-Casal MN, Dowswell T. Daily oral iron supplementation during pregnancy. Cochrane Database Syst Rev. 2015 Jul 22;2015(7):CD004736. doi: 10.1002/14651858.CD004736.pub5. PMID: 26198451; PMCID: PMC8918165.
  51. Hansen R, Sejer EPF, Holm C, Schroll JB. Iron supplements in pregnant women with normal iron status: A systematic review and meta-analysis. Acta Obstet Gynecol Scand. 2023 Sep;102(9):1147-1158. doi: 10.1111/aogs.14607. Epub 2023 Jul 5. PMID: 37403900; PMCID: PMC10407016.
  52. Georgieff MK, Krebs NF, Cusick SE. The Benefits and Risks of Iron Supplementation in Pregnancy and Childhood. Annu Rev Nutr. 2019 Aug 21;39:121-146. doi: 10.1146/annurev-nutr-082018-124213. Epub 2019 May 15. PMID: 31091416; PMCID: PMC7173188.
  53. Dewey KG, Oaks BM. U-shaped curve for risk associated with maternal hemoglobin, iron status, or iron supplementation. Am J Clin Nutr. 2017 Dec;106(Suppl 6):1694S-1702S. doi: 10.3945/ajcn.117.156075. Epub 2017 Oct 25. PMID: 29070565; PMCID: PMC5701708.
  54. Ziaei S, Norrozi M, Faghihzadeh S, Jafarbegloo E. A randomised placebo-controlled trial to determine the effect of iron supplementation on pregnancy outcome in pregnant women with haemoglobin > or = 13.2 g/dl. BJOG. 2007 Jun;114(6):684-8. doi: 10.1111/j.1471-0528.2007.01325.x. Erratum in: BJOG. 2007 Oct;114(10):1311. Dosage error in published abstract; MEDLINE/PubMed abstract corrected. PMID: 17516958.
  55. EFSA Panel Diet. Prod. Nutr. Allerg. 2015. Scientific opinion on dietary reference values for iron. EFSA J 13:4254
  56. American College of Obstetrics & Gynecology ACOG Practice Bulletin No. 95: Anemia in pregnancy. Obstet. Gynecol. 2008;112:201–207. doi: 10.1097/AOG.0b013e3181809c0d.
  57. Siu A.L. Screening for iron deficiency anemia and iron supplementation in pregnant women to improve maternal health and birth outcomes: U.S. Preventive Services Task Force recommendation statement. Ann. Intern. Med. 2015;163:529–536. doi: 10.7326/M15-1707.
  58. Means RT. Iron Deficiency and Iron Deficiency Anemia: Implications and Impact in Pregnancy, Fetal Development, and Early Childhood Parameters. Nutrients. 2020 Feb 11;12(2):447. doi: 10.3390/nu12020447. PMID: 32053933; PMCID: PMC7071168.
  59. Stoffel NU, Zeder C, Brittenham GM, Moretti D, Zimmermann MB. Iron absorption from supplements is greater with alternate day than with consecutive day dosing in iron-deficient anemic women. Haematologica. 2020 May;105(5):1232-1239. doi: 10.3324/haematol.2019.220830. Epub 2019 Aug 14. PMID: 31413088; PMCID: PMC7193469.
  60. Rimon E, Kagansky N, Kagansky M, Mechnick L, Mashiah T, Namir M, Levy S. Are we giving too much iron? Low-dose iron therapy is effective in octogenarians. Am J Med. 2005 Oct;118(10):1142-7. doi: 10.1016/j.amjmed.2005.01.065. PMID: 16194646.
  61. Peña-Rosas JP, De-Regil LM, Gomez Malave H, Flores-Urrutia MC, Dowswell T. Intermittent oral iron supplementation during pregnancy. Cochrane Database Syst Rev. 2015 Oct 19;2015(10):CD009997. doi: 10.1002/14651858.CD009997.pub2. PMID: 26482110; PMCID: PMC7092533.
  62. Milman N, Jønsson L, Dyre P, Pedersen PL, Larsen LG. Ferrous bisglycinate 25 mg iron is as effective as ferrous sulfate 50 mg iron in the prophylaxis of iron deficiency and anemia during pregnancy in a randomized trial. J Perinat Med. 2014 Mar;42(2):197-206. doi: 10.1515/jpm-2013-0153. PMID: 24152889.
  63. Bastida G, Herrera-de Guise C, Algaba A, Ber Nieto Y, Soares JM, Robles V, Bermejo F, Sáez-González E, Gomollón F, Nos P. Sucrosomial Iron Supplementation for the Treatment of Iron Deficiency Anemia in Inflammatory Bowel Disease Patients Refractory to Oral Iron Treatment. Nutrients. 2021 May 22;13(6):1770. doi: 10.3390/nu13061770. PMID: 34067320; PMCID: PMC8224651.
  64. Mafodda A, Giuffrida D, Prestifilippo A, Azzarello D, Giannicola R, Mare M, Maisano R. Oral sucrosomial iron versus intravenous iron in anemic cancer patients without iron deficiency receiving darbepoetin alfa: a pilot study. Support Care Cancer. 2017 Sep;25(9):2779-2786. doi: 10.1007/s00520-017-3690-z. Epub 2017 Apr 9. PMID: 28391437; PMCID: PMC5527057.
  65. Schmidt C, Ahmad T, Tulassay Z, Baumgart DC, Bokemeyer B, Howaldt S, Stallmach A, Büning C; AEGIS Study Group. Ferric maltol therapy for iron deficiency anaemia in patients with inflammatory bowel disease: long-term extension data from a Phase 3 study. Aliment Pharmacol Ther. 2016 Aug;44(3):259-70. doi: 10.1111/apt.13665. Epub 2016 May 29. PMID: 27237709; PMCID: PMC5089582.
  66. Revankar VM, Garg A, Garg A, et al.. Efficacy of sodium feredetate versus ferrous sulfate in iron deficiency anemia in preganant women. Int J Reprod Contracept Obstet Gynecol 2017;6:1978. 10.18203/2320-1770.ijrcog20171961
  67. Rogozińska E, Daru J, Nicolaides M, Amezcua-Prieto C, Robinson S, Wang R, Godolphin PJ, Saborido CM, Zamora J, Khan KS, Thangaratinam S. Iron preparations for women of reproductive age with iron deficiency anaemia in pregnancy (FRIDA): a systematic review and network meta-analysis. Lancet Haematol. 2021 Jul;8(7):e503-e512. doi: 10.1016/S2352-3026(21)00137-X. PMID: 34171281; PMCID: PMC7612251.
  68. Kumar A, Sharma E, Marley A, Samaan MA, Brookes MJ. Iron deficiency anaemia: pathophysiology, assessment, practical management. BMJ Open Gastroenterol. 2022 Jan;9(1):e000759. doi: 10.1136/bmjgast-2021-000759. PMID: 34996762; PMCID: PMC8744124.
  69. Shah AA, Donovan K, Seeley C, Dickson EA, Palmer AJR, Doree C, Brunskill S, Reid J, Acheson AG, Sugavanam A, Litton E, Stanworth SJ. Risk of Infection Associated With Administration of Intravenous Iron: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Netw Open. 2021 Nov 1;4(11):e2133935. doi: 10.1001/jamanetworkopen.2021.33935. Erratum in: JAMA Netw Open. 2022 Jan 4;5(1):e2146637. PMID: 34767026; PMCID: PMC8590171.
  70. Khan AI, Gupta G. Noninfectious Complications of Blood Transfusion. 2023 Aug 8. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2023 Jan–. PMID: 34662050.
  71. Buerger CS, Jain H. Infectious Complications of Blood Transfusion. 2023 Jul 31. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2024 Jan–. PMID: 36251810.

Kapcsolódó anyagok: