Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A cink központi szerepet játszik az immunrendszerünk működésében. Már évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy hiánya negatívan befolyásolja több immunsejt működését, és fokozhatja a gyulladásos folyamatokat. (1,2) Ilyenkor nem csak egyes immunsejtek nem működnek megfelelően, hanem azok aránya és ezáltal az immunrendszer egyensúlya is felborul. Ennek következtében a szervezet kevésbé tudja kontrollálni a gyulladásos folyamatokat, egyre inkább elveszíti az irányítást, ez a káosz pedig nagyon kedvez a fertőzések kialakulásának. (2,3) 

A cinkhiánytól szenvedő személyek jóval gyakrabban kapnak el különféle fertőzéseket, amelyeknek ilyen esetben a lefolyásuk is súlyosabb. Azok a gyerekek például, akiknek nem megfelelő a cinkellátottságuk, közel kétszer gyakrabban kapnak hasmenést és 3,5x annyiszor szenvednek alsó légúti megbetegedéstől. (4) Egyéb kutatásokban szegénységben élő, tápanyaghiányosan étkező gyerekeket vizsgáltak, ahol szintén azt tapasztalták, hogy cinkkiegészítés hatására az immunitásuk és a növekedésük is jelentősen fejlődött. (5,6)   

A cink pótlása étrendkiegészítők formájában vegyes, de inkább pozitív eredményekhez vezetett, ami azt igazolja, hogy ha valakinek már jó a cinkellátottsága, akkor kevésbé fontos a fertőzések alatt külön szednie. Megfázás esetén hasznos lehet pár napig, de 100 mg-nál többet ekkor sem érdemes pótolni, mert ennél magasabb dózisban már nem jár további előnnyel. Ilyen nagy mennyiségben viszont problémát is okozhat, például rézhiányt idézhet elő.  

Ami biztos, hogy a cink - hasonlóan a magasabb dózisú C-vitaminhoz - akár több nappal is lerövidítheti a megfázások időtartamát, ha szájban oldódó formában alkalmazzák. Ezek azután váltak népszerűvé, hogy egy kutató kislánya pár órán belül meggyógyult, miután ahelyett, hogy lenyelte volna a cinkkapszulát, hagyta, hogy az a szájában feloldódjon.  

A cinkpótlás vegyes eredményei azzal is magyarázhatóak, hogy a különböző kutatások más dózisban és eltérő formában alkalmazták, és a készítmények különböző segédanyagokat is tartalmaztak, amik gátolhatták, hogy a cink kifejtse hatását. Nézzük, hogy pontosan hogyan tesztelték a cinket, és az milyen eredményekhez vezetett! 

A cink hatása a megfázásra 

A cinkpótlás hatásait megfázás esetén több randomizált vizsgálatban is tesztelték, amiknek összesített eredményeiből több metaanalízis is született. 

Az elsőt 2012-ben publikálták, ami 17 randomizált vizsgálatot foglalt magába, összesen több mint 2000 résztvevővel. (7) A cinkpótlás jelentősen megrövidítette a megfázások időtartamát, felnőttek esetén átlagosan két és fél nappal, míg gyerekeknél jóval kevésbé. A kiegészítés nagyon változó eredményekhez vezetett a különböző vizsgálatokban és az egyes személyeknél, amiből arra következtethetünk, hogy a kezdeti cinkellátottság nagyban befolyásolta a terápia hatékonyságát. A különböző cink formák közül a cink-acetát volt a legjobb, bár nem találtak közöttük jelentős különbséget. Az enyhe hányinger és a kellemetlen szájíz gyakori mellékhatásként jelentkezett.  

2017-ben egy másik metaanalízis szintén hasonló megállapításokra jutott. Itt 7 olyan vizsgálatot választottak, amik 75 mg feletti dózisban használtak cinkpótlást, cink-acetát vagy -glükonát formájában. (8) Ezek átlagosan 33%-kal csökkentették a megfázások időtartamát, de a cink-acetátot tartalmazó kiegészítés hatékonyabb volt, 40%-os csökkenést eredményezve. A metaanalízis másik fontos megállapítása, hogy a 100 mg-nál nagyobb dózisok szinte semennyivel nem hatásosabbak, mint a 75-100 mg közötti pótlás, így, ha valaki a megfázását cinkpótlással szeretné csökkenteni, akkor nem érdemes ezt a mennyiséget túllépnie. Ha a megfázásból való gyógyulás a cél, érdemes a C-vitamin-bevitelt is növelni, ami szintén lerövidíti a betegség időtartamát. (9) 

Összefoglaló 

A cinknek rendkívül fontos szerepe van az immunitásban, a cinkhiány megelőzéséhez pedig érdemes naponta legalább 15 mg-ot fogyasztani. Megfázás vagy egyéb fertőzések ideje alatt hatékony lehet további 75-100 mg kiegészítése szájban oldódó cink-acetát formában. Fontos, hogy ilyen mennyiségű cinkfogyasztás hosszútávon már nem biztonságos, rézhiányt és egyéb súlyos problémákat okozhat, így csak pár napig alkalmazzuk.  

  1. Prasad AS. Zinc in human health: effect of zinc on immune cells. Mol Med. 2008;14(5-6):353-357. doi:10.2119/2008-00033.Prasad 

  2. Shankar AH, Prasad AS. Zinc and immune function: the biological basis of altered resistance to infection. Am J Clin Nutr. 1998 Aug;68(2 Suppl):447S-463S. doi: 10.1093/ajcn/68.2.447S. PMID: 9701160. 

  3. Beck FW, Prasad AS, Kaplan J, Fitzgerald JT, Brewer GJ. Changes in cytokine production and T cell subpopulations in experimentally induced zinc-deficient humans. Am J Physiol. 1997 Jun;272(6 Pt 1):E1002-7. doi: 10.1152/ajpendo.1997.272.6.E1002. PMID: 9227444. 

  4. Bahl R, Bhandari N, Hambidge KM, Bhan MK. Plasma zinc as a predictor of diarrheal and respiratory morbidity in children in an urban slum setting. Am J Clin Nutr. 1998 Aug;68(2 Suppl):414S-417S. doi: 10.1093/ajcn/68.2.414S. PMID: 9701154. 

  5. Kujinga P, Galetti V, Onyango E, Jakab V, Buerkli S, Andang'o P, Brouwer ID, Zimmermann MB, Moretti D. Effectiveness of zinc-fortified water on zinc intake, status and morbidity in Kenyan pre-school children: a randomised controlled trial. Public Health Nutr. 2018 Oct;21(15):2855-2865. doi: 10.1017/S1368980018001441. Epub 2018 Jun 7. PMID: 29877169. 

  6. Osendarp SJ, Santosham M, Black RE, Wahed MA, van Raaij JM, Fuchs GJ. Effect of zinc supplementation between 1 and 6 mo of life on growth and morbidity of Bangladeshi infants in urban slums. Am J Clin Nutr. 2002 Dec;76(6):1401-8. doi: 10.1093/ajcn/76.6.1401. PMID: 12450909. 

  7. Science M, Johnstone J, Roth DE, Guyatt G, Loeb M. Zinc for the treatment of the common cold: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. CMAJ. 2012 Jul 10;184(10):E551-61. doi: 10.1503/cmaj.111990. Epub 2012 May 7. PMID: 22566526; PMCID: PMC3394849. 

Kapcsolódó anyagok: