A vashiány a leggyakrabban előforduló ásványianyag-hiány a világon, de a nyugati országokban csak bizonyos életszakaszokban gyakori, így a vaspótlás a legtöbb ember számára szükségtelen, és akár veszélyes is lehet. (1) A vastöbbletet nem tudjuk egyszerűen kiüríteni, és mivel a vas a különféle kórokozók számára is létfontosságú, így a fölösleges pótlása könnyen fertőzések kialakulásához vezethet. (2) A nagy dózisú vaspótlás, amit a vashiány rendezésére szoktak használni, számos emésztőrendszeri mellékhatással járhat, ami miatt sokan kénytelenek idő előtt abbahagyni. (3)  

A vashiány rendkívül káros és számtalan problémát okozhat, különösen várandósság ideje alatt, hiszen ilyenkor a fejlődő magzat egészsége is veszélybe kerülhet. Terhesség során a vashiány jóval gyakrabban fordul elő: egyes felmérések szerint ilyenkor még a jómódú országok lakosainak is közel negyede válik vashiányossá, míg a szegényebb országokban, ahol jóval kevesebb vasban gazdag étel áll rendelkezésre, ez a probléma a terhes nők felét is érintheti. (4)   

Érdekes módon a hagyományos vaspótlás még ilyenkor is számos hátránnyal járhat, de szerencsére van egy sokkal jobb opció, ami hatékonyabban növeli a vasszintet és szünteti meg a vashiány okozta negatív hatásokat, de nem rendelkezik a vaspótlás egyetlen negatívumával sem. Ezzel ellentétben kifejezetten hatékony antibakteriális, vírus- és gombaellenes, illetve gyulladáscsökkentő hatással bír. Ez nem más, mint a laktoferrin, ami számtalan klinikai vizsgálatban bizonyított és olyan jó eredményeket produkált, hogy a kutatók szerint a hagyományos vaspótlás helyett mindenkinek laktoferrint kellene szednie, ami a hiányállapot kezelésének leghatékonyabb és talán egyetlen biztonságos módja.  

Mi az a laktoferrin és mitől ilyen hatásos? 

A laktoferrin egy fehérje, ami természetes módon megtalálható az anyatejben. A szervezetünk azért állítja elő, hogy védekezzen a különböző fertőzésekkel szemben, elsősorban a vasra gyakorolt hatásai révén. (5) A laktoferrin biztosítja, hogy a vas a megfelelő helyekre kerüljön, emellett pedig hozzáférhetetlenné teszi azt a kórokozók számára, amelyek a vas hiányában képtelenek szaporodni. A laktoferrin ezen kívül is számos egyéb módon járul hozzá az immunrendszerünk megfelelő működéséhez.  

Gátolja például a biofilm képződését, ami a baktériumok egyik leghatékonyabb fegyvere az immunsejtek elleni harcban. (5) A biofilm egy olyan burok, ahol a baktériumok elrejtőzhetnek az immunsejtek elöl, és ha ezt a védelmet sikeresen felépítik, akkor már jóval nehezebb elpusztítani őket, akár antibiotikumokkal is. Nem véletlen, hogy az anyatejben a legmagasabb a laktoferrin koncentrációja, hiszen ebben a kritikus életszakaszban a legfontosabb, hogy a bélflóra megfelelően kialakuljon és ne tudjanak megtelepedni rajta a nemkívánatos baktériumtörzsek.  

A laktoferrin a gyulladásos folyamatokra is teljesen máshogy hat, mint a vas. Míg a nagy mennyiségű szabad vas fokozza a gyulladást és negatív hatású, addig a laktoferrin gyorsan megköti a szabad vasat és bizonyítottan segít megelőzni, hogy ezek a nemkívánatos folyamatok kontrollálatlanul károsítsák a sejtjeinket és szöveteinket. (5)  

A laktoferrin és a vaspótlás eltérő hatásai 

A vashiányos állapot könnyedén megállapítható egy vérkép segítségével. Ekkor elsősorban az alacsony hemoglobinszint alapján szokták diagnosztizálni, de jóval pontosabb képet ad, ha az összes értéket vizsgálják. Habár a vaspótlás is növeli a szervezet vasellátottságát és fokozza a hemoglobinszintet, a fentebb említett mellékhatásai nagyon gyakoriak, a hosszútávú alkalmazása pedig a fertőzésekre gyakorolt hatásai miatt veszélyes.  

Habár a laktoferrin önmagában nagyon kevés vasat szolgáltat, megfigyelték, hogy rendkívül hatékonyan javítja szervezetünk vasellátottságát és szintén fokozza a hemoglobinszintet, mindezt a vas anyagcseréjére gyakorolt rendkívül komplex hatásain keresztül. Egyfajta szabályozó rendszerként működik, ami gátolja, hogy a vas olyan helyeken ragadjon, ahol bajt okozna, ellenben mindig álljon rendelkezésre ott, ahol szükség van rá. 

A vaspótlást több kutatásban is összehasonlították a laktoferrinnel, ahol mindig az utóbbi került ki győztesen. Egy 2014-ben publikált klinikai vizsgálatban közel 300 vashiányos terhes nőnek adtak napi 200 mg laktoferrint vagy 520 mg vas-szulfátot, és arra voltak kíváncsiak, hogyan változnak a vasellátottsággal összefüggésben álló vérértékeik a kiegészítések hatására. Ezen kívül a különféle gyulladásos folyamatokat, illetve a terhességi komplikációk számát is vizsgálták. (6) Jelentős javulást csak a laktoferrin kiegészítése eredményezett, ami hatékonyan szüntette meg a vashiányt, a vas-szulfáttal ellentétben. Egy gyulladást jelző érték szintje a laktoferrin hatására lecsökkent, míg a vaspótlástól nőtt, emellett a vas-szulfátot kapó csoport tagjai közül sokan idő előtt kiestek a vizsgálatból, mert számos mellékhatást tapasztaltak, valamint öten sajnos el is vetéltek. A laktoferrint kiegészítők körében senki nem tapasztalt mellékhatást, és annak ellenére, hogy több résztvevőből állt a csoportjuk, egyetlen vetélés sem történt.  

Egy 2017-ben megjelent metaanalízis 4 hasonló vizsgálat eredményeit összegezte, és a szerzők szintén hasonló megállapításra jutottak. A laktoferrin hatékonyabban növelte a vassal összefüggésbe hozható vérértékeket (a hemoglobin, a ferritin és a szérumvas szintjét), mint maga a vaspótlás, viszont azzal ellentétben nem okozott kellemetlen emésztőrendszeri panaszokat. (7)